Épületszerkezetek nedvességvédelme
A fenntartható építés definícióját C. Kibert a CIB 1994-ben Tampában rendezett szimpóziumán a következőképp fogalmazta meg:
„Egészséges épített környezet létesítése és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján.”
Napjainkban, hazánkban is egyre jelentősebb a meglévő épületek megtartása, fenntartása. Egyre hangsúlyosabb a szerepe meglévő értékeink megóvásának, épített örökségünk védelmének és meglévő épületállományunk hasznosításának.
Épületállományunk harmada több mint 50 éves. A kor technológiájának megfelelően vagy nem használtak megfelelő szigetelési megoldásokat vagy már elhasználódtak, tönkre mentek a hosszú évek során.
Magyarország lakásállománya az épület jellege és az építés időpontja szerint (KSH 2003. évi adatközlés alapján):
Épület jellege / Építés éve | 1945 előtt | 1945-59 | 1960-79 | 1980-89 | 1989 után | összesen | össz % |
Városi bérház | 211 757 | 66 125 | 92 496 | 13 776 | 9 446 | 393 600 | 10% |
Lakótelep | 7 443 | 24 561 | 474 839 | 221 046 | 16 374 | 744 263 | 19% |
Zöldövezeti társasház | 33 320 | 17 862 | 74 884 | 23 187 | 22 500 | 171 753 | 4% |
Egyéb társasház | 29 198 | 19 107 | 34 351 | 15 887 | 8 802 | 107 345 | 3% |
Egyszintes családi ház | 356 029 | 245 105 | 683 433 | 275 520 | 229 004 | 1 789 091 | 45% |
Többszintes családi ház | 16 231 | 12 924 | 79 650 | 104 597 | 87 165 | 300 567 | 8% |
Hagyományos parasztház | 219 886 | 88 109 | 64 536 | 6 570 | 7 342 | 386 443 | 10% |
Tanya | 23 960 | 7 042 | 6 741 | 3 092 | 2 104 | 42 939 | 1% |
összesen | 897 824 | 480 835 | 1 510 930 | 663 675 | 382 737 | 3 936 001 | 100% |
összesen % | 23% | 12% | 38% | 17% | 10% | 100% | --- |
Diagnosztika
Talajban lévő
szerkezetek szigetelési problémái és azok diagnosztizálása a legnehezebben orvosolható. További problémákat vet fel az előidéző okok pontos, szakszerű meghatározása, mindazon által elenyésző esetben vezethető vissza egyetlen meghatározó tényezőre.
Az eredményes rehabilitáció, utólagos szigetelés első, talán legfontosabb lépcsője az átfogó szerkezet-vizsgálat, egy körültekintő faldiagnosztika, a nedvesség- és sóelemzés.
Épületszerkezeteket érő nedvességhatások:
Talajvíz: A talajszemcsék üregeit kitöltő, állandóan meglevő szabad víz, mely az épületszerkezetekre a bemerülési melységtől függő hidrosztatikai nyomást fejt ki.
Talajvízszint: Adott területen a talajvíz szintje talajmechanikai vizsgálatok alapján határozható meg. A szigetelési mód megválasztásának és a statikai méretezés alapjául a mértékadó talajvízszint szolgál.
Mértékadó talajvízszint: A területen hosszabb időn át megfigyelt több furás, ásott kút számítással meghatározott, a becsült maximális talajvízszintjének biztonsági tényezővel (legálabb 50 cm) megnövelt értéke.
Bemerülési mélység: Az építmény legmélyebben fekvő szigetelési síkja és a megállapított mértékadó talajvízszint közötti magasságkülönbség.
Agresszív talajvíz: Az épületszerkezeteket karosító oldott szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó talajvíz.
Időszakos talajvíz: időszakosan megjelenő, elvezetés nélkül hidrosztatikai nyomást kifejtő, szivárgó réteg vagy torlaszvíz.
Szivárgó talajvíz: A vízzáró talajréteg felszínen felgyülemlett áramló talajvíz és/vagy leszivárgott csapadékvíz.
Rétegvíz: A vízzáró talajrétegek köze bezárt szivárgó víz.
Torlaszvíz: A talajban levő akadály (pl. épület vagy épületszerkezet) által visszaduzzasztott szivárgó víz.
1. ábra. Nedvességhatások és talajvízszintek (Talajnedvesség és talajvíz elleni szigetelések, tervezési és kivitelezési irányelvek, ÉMSZ)
Épületszerkezetek károsodása nedvesség hatására
Az épületek szerkezeteiben a szigetelés illetve az elégtelen nedvesség védelem hiányában nedvesség felszívódás indul meg. Amennyiben a falazatba jutó nedvesség nagyobb, mint amely el tud párologni, abban az esetben a szerkezet nedvesedni, vizesedni fog. A felületen megjelennek a jellegzetes „salétrom" illetve penészgomba nyomok.
A felszívódó nedvesség -részben a talajból, részben az épületszerkezetekből- oldott só-ionokat is tartalmaz. Ezek az oldott sók (szulfátok, kloridok, nitrátok stb.) károsítják az építőanyagok hidraulikus kötéseit.
A nedvesség a légtérrel érintkező felületeken elpárolog, míg az oldott ásványi sók a felületen maradnak és a párolgási zóna felett kikristályosodnak.
Tehát a sótartalom fokozatosan feldúsul és telítődik. Telített állapotban kicsapódik és kristályosodik. Ez a folyamat a vakolat belseje illetve a falazat belső részei felé ismétlődik.
A kristályosodás térfogat-növekedéssel jár, amely roncsolja az épületszerkezeteket. Ezen fizikai, kémiai folyamatok hatására a vakolatok elválnak, később lehullnak a falszerkezettől. A habarcs szétporlad a fugákban és repedések keletkeznek a falszerkezetben, amely az épület, építmény állékonyságát is veszélyeztetheti.
Védekezés, rehabilitáció
A szigetelés helyzete -a nedvességokozó támadási irányát tekintve, a teherhordó szerkezethez viszonyítva- védett vagy támadott oldali lehet. Épületszerkezeteinket lehetőleg a nedvesség, a víz támadási iránya felöl védjük, szigeteljük. Támadott oldalról kell szigetelni, ha a belső tér mellett a szerkezet is nedvesség elleni védelemre szorul.
A belső, védett oldalra is elhelyezhető a szigetelés, ha a víz, a nedvesség a szerkezetre káros hatást nem fejt ki és a belső oldali szigetelés tartós hatékonysága és állékonysága biztosítható.
Számos épületnél fizikailag illetve gazdaságilag nem megoldható a külső oldali nedvesség elleni védelem. Ezekre a helyzetekre kerültek kifejlesztésre a belső (úgynevezett negatív oldali) bevonat-szigetelések. A negatív oldali szigetelés olyan plusz tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik biztonságos alkalmazását és hosszú távú hatékonyságát.
Utólagos belső oldali bevonat-szigetelés kivitelezési lépései:
- meglévő, károsodott vakolat leverése, eltávolítása,
- téglafugák kikaparása, kivésése 2 cm mélységig,
- téglafugák kitöltése tapadás növelt cementhabarccsal (Sakret MZP 02 cementhabarcs)
- tapadásnövelő alapozó felhordása bevonat-szigetelés alá (Sakret SFV alapozó)
- bevonat-szigetelés készítése talajnedvesség ellen szigetelőiszapból min. 4 mm száraz rétegvastagságban (Sakret DS szigetelőiszap)
- gúzolás tapadásnövelő adalékkal javított cementhabarccsal, 50 %-os lefedettséggel (Sakret SAS szárító előfröcskölő vakolat)
- felújító, szárító alapvakolat felhordása min. 2,5 cm rétegvastagságban (Sakret SAP szárító alapvakolat)
- felújító simítóvakolat készítése (Sakret SOP szárító simítóvakolat)
- szilikát bázisú festék alapozó rétege egy rétegben felhordva (Sakret SFV alapozó)
- szilikát bázisú festék kétszeri felhordása (Sakret SFF szilikát festék)
Utólagos szigetelés elve, hogy a szükséges nedvességvédelem megvalósítása készülhet különböző technológiákkal, de folyamatos vonalvezetésűnek kell lennie.
Vízszintes falszigetelés - függőleges falszigetelés – vízszintes padlószigetelés - függőleges falszigetelés – vízszintes falszigetelés.