Problémamegoldás
Falazat
A falazat. Teherhordás, tereinket lehatárolják.
Készülhetnek természetes vagy mesterséges kövekből, használt építőelemekből (például visszabontott falazóelemekből, kő vagy tégla) vagy újból. Összetételét tekintve lehet (izotróp vagy anizotróp, falazat homogén és inhomogén falazat) külső megjelenés szerint (például előtét, díszítő, elburkolt, térben kimozgatott, sík, mintázatos), és statikai funkció szerint (például a teherhordó-, kitöltő- vagy válaszfal).
A falazatok általános esetben falazóelemből és az azokat összekötő (ragasztó) habarcsból áll. A falazóelemeknek a teherhordásban illetve a falszerkezet vázának alkotásában van szerepük. A falazóhabarcsoknak már összetettebb a szerepük: illesztenek, terhet osztanak el, ragasztanak, zárnak (levegő, víz, pára, hő), elválasztanak, díszítő falazatok esetén a rajzolat fontos részét alkotják.
A legtöbb probléma, befolyásolja az építési és / vagy a megjelenést, vagy zavarja a falazatra kerülő további rétegek kialakítását, hosszú távú használhatóságát. A leggyakoribb sérülés minták: nedvesség- és / vagy sóterhelés miatt növekvő páratartalom, statikai és strukturális törések, roncsolódások (származhat esetleg mozgásokból, támaszsüllyedésből ésetleg a kapcsolatok nem megfelelőségéből).
Nedvesség és/vagy sóterhelés
Nedvességgel és/vagy sóval (például CL, SO4, NO3) terhelt falszerkezetek esetén különös gondossággal kell eljárnunk, mert a víz és az azzal szállított károsító anyagok hosszú távon a teljes falszerkezet (falazóelem és habarcs) teherhordását és szilárdságát rontja, ezért az épület állékonyságára komoly hatásokkal lehet.
Megoldására a terhelés mértékétől függően a Sakret több felújító rendszert is ajánl. Ezeket a felújító-rendszerek termékkörnél megtalálhatóak. Amennyiben a terhelés mértékét nem tudja biztonsággal megállapítani keresse munkatársainkat segítségért.
Fugák hiányossága vagy sérülése
A fugák sérülései a teljes falszerkezetre is kihatással lehet, mert például a nem egyenletes teherelosztás (a fugák hiánya vagy a nem megfelelő szilárdság miatt) feszültséghalmozódás léphet fel, ami nem méretezett terhelések esetén a fal süllyedéséhez, töréséhez, repedéséhez, dőléséhez vagy egyéb nem várt tönkremeneteléhez vezethet.
A falazás megkezdésekor már a terveknek megfelelő szilárdságú habarcsot kell alkalmazni. Amennyiben régi építésű szerkezetről van szó, utólagos fugajavítás is elképzelhető, de ekkor is figyelembe kell venni a falazóelemek anyagát, teherbírását, illetve a kitöltendő hézagok vastagságát és mélységét, valamint azt, hogy a későbbiekben elfedett felületről (például vakolattal, burkolattal) vagy esetleg szabadon maradó falazatról van-e szó. Mindenesetre található megoldás a Sakret kínálatában.
Teherhordási problémák, statikai repedések
A teherhordási vagy annak elosztásából származó problémák komolyan veszélyeztetik a teljes építmény vagy épület állékonyságát, ezért fontos az ilyen típusú problémák feltárása, és ha lehetséges megoldása.
Javasolt a statikai problémák kijavításának megkezdése előtt szakemberrel konzultálni, mert csekély ráfordítással komoly károktól és veszélyektől óvhatjuk meg magunk.
A repedések és hézagok javítására elsősorban olyan anyagok használhatóak, amelyek nem zsugorodnak (például kiöntőhabarcs, injektáló habarcs), mert így biztosítható a teljes felületű teherátadás, légzárás, bedolgozhatóság.
Vakolat
A vakolatok a monolit jellegű felületképzések közé tartoznak és a legelterjedtebb és legnagyobb arányban alkalmazott általános felületképzések egyike. Céljuk elsősorban a falszerkezet védelme (környezeti hatásoktól, mechanikai igénybevételtől), illetve megfelelő alapot biztosít a további rétegek (festés, fedővakolat, glett, mázolás, tapéta stb.) fogadására. Vakolatainkat sokféleképp csoportosíthatjuk.
A csoportosítás alapja lehet: adalékanyag (kvarchomok, mészkő, dolomit, perlit, stb.), kötőanyag (cement, mész, gipsz, műanyag, stb.), funkció (alap-, fedő-, simító-, felújító-, stb. vakolat), m3-kénti súly (általános-, könnyített-, nehéz, stb. vakolat) vagy esetleg felületi megjelenés alapján (simított-, durván simított, kapart struktúrájú, gördülő szemcsés-, formázott-, hengerrel strukturált, stb. vakolat)
Látható károsodás nélkül
Amennyiben nem tapasztalható felületi elváltozás, de a vakolat az elvártaktól eltérően viselkedik, szükséges lehet a javítás. A látható károsodás nélkül vakolati hibák a felületi teherbírást általában nem módosítják, de a vakolat egészének hordképességét jelentősen csökkentheti (például a
Adja meg nem károsítják a vakolat, de csak piszkos vagy idő a felületen terjed, általában egy új festékréteg. Ez nem változtatja meg a vakolat a felszíni szerkezet és ad vissza egy új, friss szemmel, vagy egy új színt. Ezen túlmenően a felújítása az időjárás védőlakk biztonságosan.
A gipsz feszítő erejéből származó károk
Elsősorban a mésztartalom CO2 gáz jelenlétében gipsszé alakul át. A nagyobb térfogatot felvevő anyag feszítő ereje jóval nagyobb, mint amekkora belső erővel rendelkezik egy általános vakolat. Az elváló vakolatrészek fal felőli oldalán porló felületet találunk, az építőanyag aprózódik, mechanikai ellenállása csökken.
Azokon a helyekn ahol ipari vagy egyéb tevékenységből nagyobb CO2 terhelésre számíthatunk (esetleg túlnyomórészt meszes termékeket használunk), javasolt CO2 záró termékek alkalmazása.
A vakolat alatti repedések miatti károk
A vakolat alatt lévő falazatban ébredő terhelésekből származó repedések ha statikai igénybevételből erednek a legtöbb esetben a vakolaton is átrepednek. A rejtett formában, vakolaton nem átjutó repedések, pontosan a fedettségük miatt problémát okozhatnak, ezért érdemes figyelni az összefeszülési jeleket, szerkezeti torlódásokat.
Építőanyag aprózódás
A kivitelezés során nem zavartanul száradó, kötő termékeknél tapasztalható vagy a későbbiek során a rétegekbe bejutó károsítók, mint a sók, vagy káros gázok az idő múlásával az anyag vázát bontja, szétfeszíti és ezért teherbírásuk csökken. Az ilyen típusú folyamatokat a víz, fagyás-olvadás és egyéb fizikai tényezők gyorsíthatják.
Az adott problémának megfelelő rendszer található a Sakret kínálatában, de első lépésben pontosan meg kell határozni a kivátót és ennek megfelelően érdemes terméket választani.
Algák, gombák és egyéb biogén károsítók
Biogén károsítók több módon is károsíthatják anyagainkat. A károsító függvényében különböző problémákkal találkozhatunk, mint: Savas közeg miatti bomlás, karbonátosodás, elszíneződés és foltosodás, vázképzés miatti feszítés, anyagbontás, mechanikai igénybevétel stb.
A legtöbb esetben az ilyen típusú problémákat megelőzéssel lehet a leginkább kezelni, illetve kínálatunkban található tisztítószerekkel érdemes a felületeket kezelni.
Beton
Látható károsodás nélkül vagy látható károsodás mellett
A betonok és vasbetonok esetén négy különböző típusú korróziót határoz meg a szakirodalom:
A típusú korrózió: cementkő oldása lágyvízben
B típusú korrózió: savak, hidrolizáló sók hatására
C típusú korrózió: térfogat növekedést okozó vegyületek
D típusú korrózió: szerves vegyületek hatására
A megoldása: A szerkezet elzárása a lágyvizektől bevonati, szigetelési anyagokkal, esetleg a szerkezet páraáteresztő, de vízzáró anyaggal való telítése.
B megoldása: Károsító anyagok utánpótlásának megszüntetése és a károsítók mennyiségének, illetve a szerkezet funkciójának függvényében javító bevonat és anyagpótlás
C megoldása: A belső feszítőerő látható. A laza, mozgó, nem kellően teherhordó részek eltávolítása. Korrózióvédő és tapadóhíd alkalmazása, javítóhabarcs használata, a felületet védő befejező réteg használata.
D megoldása: Szerves vegyületek passziválása, eltávolítása. A újbóli megtelepedés megakadályozása megelőző intézkedésekkel: felületkezelés, bevonat, telítés, kezelés